A múlt árnyéka…

2012 május 25. | Szerző: barnamacko11 |

Na igen, épp ez történt velem. Kapcsolatom elején be voltam rezelve, hogy az akkor még barátom, ne térjen vissza az exéhez. Pedig félelemre egy csepp okom sem lehetett. Az én kapcsolattartásom az exemmel inkább adot okot párom számára. Ne arra gondoljatok, hogy megcsaltam, még nem is találkoztam a volt barátommal, interneten beszélgettünk, néha. Ez két évig ment, aztán a biztosíték kiégett. 3 éve nem beszéltem vele egyáltalán és mindenhonnan kitöröltem tekintettel a páromra. De az emlékeket nem lehet megsemmisíteni amelyek bennünk lakoznak. Eszembe jutott, többször is. És azt kívántam, hogy még egyszer láthassam (voltak meg nem beszélt ügyeink). Ez nemrég teljesült, láttam, kétszer is…Nem így képzeltem el az egészet, de nem is várhattam többet. Mindketten új életet folytatunk már, mindenkinek megvan a párja. Ez a féle “találkozás” mostanra már ráébresztett, hogy annyi év után már értelme nem sok van a meg nem beszélt dolgok tisztázására. Tehát 90 százalékban már lezártam magamban. Lenyugodtam..Itt is volt az ideje.

A páromat nagyon szeretem, még mindig annyira, mint amikor elrabolta a szívemet. Sőt már nem csak a szerelem köt össze, hanem az a sok nehéz pillanat amiket együtt éltünk, együtt vészeltünk át. Már mással el nem tudnám képzelni magam. 🙂

És ezzel hivatalosan is le szeretném zárni a múltamat….Pont.